A Bika halla – Pamplona
"Drma hrom felvonsban
Els felvons: felkrs a tncra. Mikor a bika berohan az arnba, a matador egyik segdje fogadja. Egy kpnyeget forgat eltte, ezalatt a matador – aki majd leszrja – tanulmnyozza, mikpp reagl az llat, hogy a tnc vgn szdt kering, vagy vad, szvbe markol tang vrhat-e. Megjelennek a lovasok, a picadorok. Ebben a pillanatban a bika elfelejt mindent, csak a lovat ltja. Teljes erbl nekiront pncllal fedett oldalnak. Elfordul, hogy nyer, s feldnti, de legtbbszr a picador lndzsja vgdik be a bika vllizmaiba, hogy a pra minl lejjebb tartsa a fejt.
Msodik felvons: szemtl szemben. A banderillerk sznes, 75 cm-es, horgas vg lndzskat szrnak a htba. A lnyeg, hogy a bikt mindig szembl kell megkzelteni, s megfelel magassgbl szrni. Ez a kedvenc felvons, van, hogy az llat kapja a tapsot, s kemnyen kiftylik a bnzt. Ne felejtsk, hogy egy jobb bikaviadalon tbb mint hszezren tombolnak.
Harmadik felvons: a bika halla. A matador s a bika kzti prbaj olyan, mint egy tnc. Egyszerre mozdulnak egyre kisebb vekben, mg a vgn mindketten csupn egyms szemt ltjk. Ekkor dl el, ki adja a vgs szrst. A spanyolok ezt „el minuto de la verdad”-nak, vagyis az igazsg pillanatnak hvjk. A matador az llat fejt a kpeny segtsgvel lefel irnytja, majd a szarvak kzt behajolva szven szrja. Ha az llat jl harcolt, btran halt meg, a kznsg felllva megtapsolja, s „Bravo toro!” kiltssal ksznti. Egsz knyvet lehetne rni errl a hsz percrl, hogy mikpp fr meg egyms mellett a hagyomny, a sport s az llatknzs, de rszemrl ennyi."

|