Ozirisz tudósítások 14
2006.05.31.
Vakság és csőlátás!
Rossz, az olyannak, aki állandóan belső párbeszédet folytat magával! Képtelen meglátni a körülötte lévő valós történéseket. Elég egy szó, és már elkezdődik a belső párbeszéd! Mennek az érvelések, a tagadások. Keressük, a jobbnál jobb érveket! Közben a másik, a szó után folytatja a mondatot, kerek egésszé téve a benne is bizonytalanul - épp a pillanat varázsában megfogalmazódó - gondolatot, amitől világosabb és érthetőbb minden. Mi meg nem figyelünk! Leköt bennünket a belső párbeszéd!!
Ahogy a képeket rendezgetem a képtárba, rácsodálkozok, milyen szeretettel nézel rám. Simogat a tekinteted.
Rácsodálkozok arra a mérhetetlen, szeretetteljes gyengédségre, melyek a mozdulataidból áradnak. Melengeti a szívemet.
Rossz, az olyannak, aki állandóan belső párbeszédet folytat magával! Rossz nekem!!!
Vakság és csőlátás! |