Ozirisz tudósítások 21.
Lezártam életem egy 29 éves szakaszát.
Az idő haladtával, egyre inkább nő bennem a vágy, hogy csak érdekes, természetüknél fogva intelligens emberekkel beszélgethessek. Megérintsen csillogásuk, ráérezhessek melegségükre –feltöltődjek.
Teljesen megteltem az emberi butasággal és rosszindulattal, ami ebben a kis Kárpát-medencei országban eltölti az embereket, és jómagam „magyaros virtusnak” neveztem el, melynek fő jelszava:
„Segíteni nem akarok, de legalább ártsak!”
Tudom, hülye vágy részemről a fentiekben megfogalmazott kívánság, de az ember már csak ilyen, vizsgálja a természetet, az állatvilágot, a vizeket, és a vizsgálat eredménye: a reményhal!
- meg utoljára akkor látszott, amikor fényesen ragyogott a nap és a sötét vizeket is képes volt mélyen átvilágítani.
No! Majd tavasszal, amikor a fényes Nap ragyogása aranysárgára színezi a tájat, és megvidámítja a szíveket.
2008.02.29.
|