Ozirisz tudósítások 12

2006.05.06.

„Bika úr kérem!!! Maga marha!!”

Valamikor réges-rég, vettem egy üzletet a Bazárban! Erre tellett -más helyen, csendesebb, kultúráltabb környezetben szerettem volna. Nem ilyen vegyes látogatottságú helyen, ahol ennyire nyüzsög az élet, a maga valóságában. Jól lehangszigeteltem mindent az ablaktalan üzletben, de teljes szélességben portált nyitottam a külvilágra az ablaktalan zárt helyiségből, igaz egy betörhetetlen fémredőnnyel láttam el.

Az elmúlt hetekben nem ment az üzlet. Ma sem. Egésznap magamban morfondíroztam, egyre jobban éreztem, közeledik a zárás -ma is és végleg. Egy sikertelen üzletet kár fenntartani.

Miközben szépen elvoltam a gondolataimmal, a redőnyt egy laza mozdulattal lerántottam-belülről.

Most itt ülök a sötétben és töprengek –ez akkor most elefántcsonttorony?

Kint nyüzsög az élet, de a hangok nem szűrődnek be, jól sikerült a hangszigetelés. Jönnek -mennek a népek, ki-ki rohan, a maga dolga után.

Lehet, hogy meg kéne tanulni a Morse abc-t ? SOS jeleket kellene kikopogni a külvilágba?

Zár csak kívül van, a kulcsot egyetlenem magával vitte. Ég veled -rég veled -vég veled!  Így jártam!

Valaki matat a redőnyön!!! Betörő? Esetleg valaki látta, hogy bezártam magam? Menteni jött? Mindegy, kulcs nélkül menthetetlen vagyok. A kulcs pedig nálad van.