Ozirisz-tudstsok10.
Kedves!
A sorst senki sem kerlheti el!!
Rm klikkeltl, s ezzel elkezddtt valami.
A sorsod vezette a kezed.
Vannak eleve elrendelsek, hisszk vagy nem, megtrtnnek.
A bennnk lv gyenge rezgs, ami jelzett valami ismeretlent,
elrte s meghaladta a llekrints fokt!
sszefondtak a gondolatok, s egyre sodortak bennnket egyms fel,
egyms karjaiba. Valami varzslat trtnt -gondolnnk,
de ott van a kmletlen sors, az eleve elrendels.
Pedig a varzslat valban megtrtnt: hajtott bennnket a
szemlyes ismeretsg fel -lelknkben flelmekkel, bizonytalansgokkal,
s bizalmatlansgokkal - megrzseink, rrzseink kmletlenl vezetnek
bennnket a sors tjn, olykor akaratunk ellenre is.
s most itt vagyunk- mondtam, ne nzz a szemembe, mert elbvllek!
De Te- az rk va- nem tudtl ellent llni a Kgynak, jra ettl a tuds
fjnak gymlcsbl -lngra kaptl.
De az reg Bika - aki veken t hzta az igt, robotolt a szerelem s a csald nevben-
megszabadulva a bklyitl, rdbbent, hogy mr csak a szeld legelszs rdekli
a csorda krl, tvolrl gynyrkdve a tehenek izgalmas, ltvnyban.
Olykor ugyan kedve kerekedik, de a fennmaradsrt foly harcbl, mr elege lett.
Nem akaszt senkivel szarvat a csorda birtoklsrt.
Nem feszti meg testt, bizonytsknt: m, itt vagyok! Szaporodsra kpes egyed!
A gnjeim vihetnk tovbb a csodt! Gyertek!
Nem! Mr csak a bks legelszs maradt a csorda krl, olykor megmutatva,
a mlt harcai ltal edzett Bika ernyeket.
s most itt vagyunk -mit hoz a sors- ki ismeri az elrendelseket?
n nem!!! | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
