Ízisz temploma
Ozíris
Nagy ég!
Az istenek nekem teremtették!
Benne élek.
Isteni lélek.
Gyengéd, simogató,
Kedvesen odaadó.
Sólyom asszony!!
Én vagyok Ozirisz!
Új életre keltem!
Lobog bennem szerelmem.
Csak Ő tehette: Ízisz!!!!!
2004.
Rám néz!
Rám néz!
Tekintetében riadt csodálkozás!
Mint a méz!
Olyan édes, s benne rengeteg kíváncsiság!
Gyémánt kincs!
Még a föld sötét mélyén feltáratlanul hever!
Némán ints!
S én a feltárást művészként kezdem el
A gyémánt mélyén rejlő
Vad, csodás, perzselő tüzet kibontani,
S ha a szépsége elő jő.
Mit érzek? Nem merem kimondani.
2004. június
Ne félj!
Bennem élsz,
Nem várt boldogsággal lepve meg.
Mitől félsz?
Talán a szíved borzongással telve megremeg?
Fogadd el,
Felhőtlen örömmel, szépen élve meg.
S ha egyszer elmegyek,
Benned építő kövekként sejtjeidbe ágyazva legyek.
Ha majd érett fejjel,
elmerengve emlékezel, benned újra élek.
S ha néhány szép gyermekkel,
Büszke asszonyként boldogan élsz, kérlek
N e felejtsd el!
Én tanítottam néked a mély szerelmet.
2004.
Mit számít?
Mit számít?
Ha olykor tévedek.
Megéltem!
Ez ellen tenni semmit nem lehet.
Reméltem!
Boldog is lettem néhány hét alatt.
S számít az?
Ha te máshol voltál ez idő alatt?
Szerettem!
Szívem mámorral teli.
Bolond szív,
Önmagát ünnepeli.
Az érzés hív,
Mert tavasz, örömteli.
Hiú a szív
Hát néha megremeg
Becsapva önnön magát
Kergeti pislogva fénylő csillagát.
S ha mégsem lelem
Érzésem vígan dörömböli.
S feledem!
Ha céltáblát nem talál neki.
Boldog légy!
Nékem csak ennyi kell.
Tünemény!
Még ha fájóan feledem is el.
2004.
Más ez a játék
Más ez a játék, észre sem veszed.
Belenősz észrevétlen, látja a környezeted.
Magad sem tudod, mi történik veled.
Nővé váltál, mert szeret a szíved!
.
Ne játszd el!
Legközelebb.
2004
Jön egy sárkány
Jön egy sárkány napkeletről,
álmot hozó végtelenből,
tüzet okád téged akar
de ne félj!
csak én küldtem egy jó éjt puszival.
.
Kicsi sárkány! Tűzokádó!
Egy süsüt annyira imádó!
Szép az álom, szépen élem,
Te is így vagy azt remélem.
.
Párnád arcom, mely bőrödhöz simul
Paplanod karom, mely átölel szótlanul
ágyad testem, mely testedhez ér
álmodban vigyázzon rád az éj.
2004.
Egy fénykép margójára:
Lassan belenősz a nőbe
Ma szebb, vagy mint tavaly
Még szebb leszel jövőre.
Sudár termet, barnásvörös haj,
Ívelt szemöldök, nyílt tekintet,
Arcodon csintalan mosoly.-
Öröm tölt el, ha látlak-
Soha ne légy komor.
Ma vár a színház!
Légy apádnak büszkesége.
Arcodon ne legyen máz,
Csak lényed természetes szépsége.
.
Érezd jól magad.
.
. egy: süsü
2004.
Bűnös vagyok?
Bűnös vagyok?
Mert szeretni mertelek?
Világ! Emberek!
Adtam s kaptam, hát ítéljetek!
A bűn, amit nem követtem el,
Hatalmas! Adtam, mit néked magamból adhatok.
S tudom a vétkeim nagyok,
Mert építelek, művellek,
Készítem az életre a hátteret neked,
S te jó gyermekként jössz velem az úton,
Szemedben fénylő rácsodálkozás,
S ha majd átléptél a csúcson,
Bennem büszkeség dagad,
Nem érdekel! Nem zavar!
Ha a világ megtagad.
Csak te büszkén légy, okos, boldog: Önmagad!
2004.
Bennem élsz!
Bennem élsz,
Nem várt boldogsággal lepve meg.
Mitől félsz?
Talán a szíved borzongással telve megremeg?
Fogadd el,
Felhőtlen örömmel, szépen élve meg.
S ha egyszer elmegyek,
Benned építő kövekként sejtjeidbe ágyazva legyek.
Ha majd érett fejjel,
elmerengve emlékezel, benned újra élek.
S ha néhány szép gyermekkel,
Büszke asszonyként boldogan élsz, kérlek
N e felejtsd el!
.
Én tanítottam néked a mély szerelmet.
2004.
Álnokok
Nekem minden nap itt kell lennem,
az álszenteskedőkkel szemben,
mert még elhiszik az álnokok,
amit sunyin terjesztenek, nem ál okok,
minél gyakrabban mondogatják
a véltből, így lesz majd igazság.
2005. május
|