
Gyerekkori emlk rmlett fel bennem.
Nagybtymk almt termeltek a kertben. Valdi szabolcsi jonathan almt.
Gynyr, mosolygsan pirosra rt.
A pince hidegben telelt t az alma, amit nem adtak el, ami a csaldi fogyasztst szolglta.
Gyerekfejjel llandan kaptam a korholst, ha lementem a pincbe s egy szp mosolygs almval jttem fel.
-Nem ezt esszk csikm -szlt a nagybtym - hanem azt amelyiken van egy kis ptty, mert az nem ll el.
Rosszul esett a dolog, mert n mosolygsan szp almra vgytam. De alkalmazkodnom kellett.
Felntt fejjel, eleinte n is a tanultaknak megfelelen jtrtam el, ha elmentnk szedd magad akciban almrt s a gyerekeim (hasonlan gyerekkori magamhoz), a szp mosolygs almkat kezdtk enni.
Aztn egyszer elgondolkoztam s megrztam magam.
Ktelez neknk mindig szar almt enni??
Hiszen elbb-utbb a legszebb alma is megpetyhdt vagy pttys lett.
Onnantl kezdve igykeztem a legszebb, legmosolygsabb almkat a gyrekeim el tenni s lvezettel nztem, ahogy jzen eszik a finom, szp almt.
A pttyseket pedig szpen megpucoltam s komptot, ivlevet ksztettem belle!!!!
Mirt rtam le az emlkeimet??
Mert csak rajtunk mlik, hogy az letben hogyan vlogatunk, miknt ljk le az letnket!!
Ehetnk mindig pttys almt, vagy kivlogathatjuk az adott halmazbl a legszebbeket.
De ne csodlkozzunk, ha a pttys almtl savany kpet vgunk, hiszen a mi vlasztsunk volt.
|